felezőidő 2. Erdélyi Magyar Művészet 1965 - 1975 között
Az ERDÉLYI MŰVÉSZETI KÖZPONT tisztelettel meghívja Önt az felezőidő 2, Erdélyi Magyar Művészet 1965 - 1975 között című kiállításának megnyitójára és katalógusának bemutatójára 2014. szeptember 17-én, szerdán 19 órára.
A rendezvény alkalmával átadják az Erdélyi Művészeti Központ új kiállítótermét (Sepsiszentgyörgy, Olt u. 2. III. em.)
A vendégeket köszönti:
Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere
Beszédet mond:
Németh Zsolt, a Magyar Parlament Külügyi Bizottságának elnöke
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke
Vargha Mihály, az EMŰK kuratóriumának elnöke
A kiállítást megnyitja:
Dr. Baán László, főigazgató, Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria
A kiállítást rendezte:
Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője
A kiállítás megtekinthető 2014. szeptember 20 és november 16 között hétköznap hétfő kivételével 10-től 17 óráig, szombaton és vasárnap 10-től és 14 óráig.
Támogatók:
Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala, Kovászna Megye Tanácsa,
Kulturális Autonómia Tanács, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.,
Székely Nemzeti Múzeum Alapítvány, valamint a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum, a Kovásznai Városi Képtár, a marosvásárhelyi Maros Megyei Múzeum, a Nagyváradi Körösök Múzeuma, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, a Szárhegyi Alkotótelep, a székelykeresztúri Molnár István Múzeum, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum, a Zilahi Múzeum és több magángyűjtő.
"Hogy miért éppen az 1965 és 1975 közé eső tíz év az időhatára kiállításunknak? A kommunista pártállami Románia magyar képzőművészetének ez volt az az időszaka, amikor viszonylag kedvezőek voltak a kultúrpolitikai körülmények. Szabadabbá vált az információcsere, a művészek nagy részének ekkor nyílt alkalma utazni és megismerni a nyugati világ művészetét. Azok, akik az erdélyiség dimenzióját szűknek érezték művészetük kibontakoztatásához, illetve azok, akik a korszerű európai művészethez való csatlakozás korlátait tudatosították, ekkor találtak rá arra a kellő nemzetköziséget, közös hagyományokat és hasonló szoció - kulturális hátteret is jelentő kelet-európaiságra, amely a legmegfelelőbb keretként kínálkozott a romániai magyar művészet önazonosságának megfogalmazásához. Ebben a tíz évben született meg minden olyan művészeti alkotás, amely többé-kevésbé az adott keretek közé illeszkedve, megjeleníteni törekedett a sajátos kulturális tudaton alapuló közösségi elképzeléseket. Ezek olyan különböző fogalmak köré rendeződtek, mint amilyenek a magyarság, erdélyiség, székelység, romániaiság, európaiság, nyugati kereszténység, stb."
Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész


